Gyermekként is biztosan tudtam, hogy "kisbabás" munkakört szeretnék választani, életre szóló hivatást. Idővel körvonalazódott, hogy a szülészet az, ami engem választott. Öt év megyei oktatókórházban töltött aktív munkavégzést követően néztem anyai örömök elé először 2017-ben (majd 2022 februárban) és ezáltal lett új utam is ebben a segítő társszakmában, a szoptatástámogatásban. Első gyermekem testi- lelki táplálása kapcsán mélyültem el alapvetően a szoptatás csodájában és minden - olykor hajmeresztő - nehézségében. A kezdeti akadályok leküzdését követően egyértelművé vált számomra, hogy szülésznőként, családokat támogatva sem tudok mindent a szoptatásról, viszont mindent tudni szeretnék! Egy éber éjszakán - a sok közül - útnak indult a jelentkezésem, és a kezdést követően három kalandos félévig a Semmelweis Egyetem hallgatója lehettem, az ország számos pontjáról érkezett fantasztikus nő, édesanya társaságában.
Az élet a legnagyobb tanító, az első babás bizonytalanságok, lelki vívódások, "nincs elég tejem" , éjjel-nappal fejéssel járó kalandok után megtapasztalhatam a hosszan szoptatás számtalan előnyét és nehézségét, a gyengéd éjszakai elválasztás mikéntjét, a várandósság alatti táplálást majd teljes elválasztódást, és a második babával érkező felszabadult anyatejes táplálás örömeit. A családok, és főként nagybetűs NŐK azok, akiktől a legtöbbet tanulhattam az évek alatt és remélhetőleg ezután is. Az anyatejes táplálás minden aspektusában elfogadással és naprakészen igyekszem segíteni mindenkit a legjobb tudásomhoz mérten, kompetencia határaimon belül.